A hétvégi költészet napja alkalmából, mondjuk szombat délután, lenne akit érdekel Budapesten egy afféle Holt Költők találkozója? Amolyan összegyűlünk, hozd el a kedvenc versedet?
Arra gondoltam, hogy valamikor kora délután találkozhatnánk, jó idő esetén mondjuk lehet Margitsziget, rossz időben teázó/kávézó (Monyó pl elég zsebpénzbarát). Van aki eljönne?
Ehhez inkább nem is mondok semmit, tessék megnézni, és hangerőt fel hozzá. xD
Barátság... Mi az, hogy barátság?
Rosszul csinálom?
Elképzelni annyira könnyű. Barátság az, amikor számítani lehet egymásra, nem számít, mi történjék, nem számít, mekkora a baj, vagy hogy ki az ellenség. Az is barátság, amikor semmit se kell eltitkolni. Amikor tudod, hogy nem biztos, hogy megérti, de meg fogja próbálni, és ha nem ért, akkor se vet majd meg. Amikor segíteni akar, még ha véletlenül az ellenkezője is sül ki belőle. Amikor szándékosan sose bántana. És tudja, hogy te sem őt, és nem sértődtök meg a viccen.
Az is a barátsághoz tartozik, hogy se tér, se idő nem tudja teljesen kikezdeni - egy baráttal ha sokáig nem beszélünk, utána is ugyanolyan a hangulat, azt hiszem. És keressük egymás társaságát, nem biztos hogy naponta vagy hetente, de időről időre megtaláljuk egymást, újra. És eszedbe jut, és gondolsz rá, és ő is gondol rád. Mert barátok vagytok.
És ha hülyeséget csinálsz, és nem ért veled egyet, akkor is a barátod marad - attól, hogy megmondja a véleményét, még a barátod. Nem bántani akar vele, hanem segíteni.
És a barátok nem kérik, hogy változz meg, hanem elfogadnak olyannak, amilyen vagy. Szeretnek, úgy ahogy vagy. Rámutathatnak a hibáidra, és te megpróbálhatsz jobbá válni értük, de nem kérhetik hogy ne légy önmagad - mert akkor az nem is igazi barátság. (Ugye?)
Mondom, elképzelni nem nehéz. Nekem ez mind eszembe jut a barátságról, és még sok minden más is, talán oldalakat is meg tudnék vele tölteni, de nem hiszem, hogy számít, körvonalasan már ennyiből is látszik, hogyan gondolom.
Jól gondolom, szerintetek?
Lehet, hogy jól gondolom, de mégis elrontom valahol?
Hiányoztok.
Ilyen kell nekem. *.*
...és reggel az utca, a puszta, néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy A ROHADT ÉLETBE MÁR!
Elegem van a télből. -.-
UPDATE: Boldog születésnapot, Douglas Adams! Ezért most kicsit megbocsátottam a mai napnak.
/Mese, mert most olvastam újra, mert ilyen kedvem van, és mert csak./
A faluvégen laktak a molnárék, a patak mellett, takaros kis házacskában. Igaz, a kéményből hiányzott egy darab, meg a tetőn is tátongott egy-két jókora lyuk, de azért takaros ház volt, hiszen rezgő nyárfa állt az udvarában, rozmaring nőtt a csonka kéményen, a tetőn meg egész esztendőben úgy zöldellt a moha, hogy mindenki megbámulta, aki arra járt.
Ezért volt takaros a szegény molnár háza. De a fia volt mégis a legtakarosabb. Hetedhét országon nem találhattak nála különb legényt. Erős is volt, okos is, bátorságért sem ment a szomszédba, s ha dolgozni kellett, akkor is ember volt a talpán. S mint afféle legény, szerette a nótát, a jó bort meg a táncot. Talán kicsit jobban is szerette, mint kellett volna. Nem nagyon sokkal, de azért icipicivel mégis.
Mikor aztán huszonegy esztendős lett, odaállt eléje az apja.
– Megnőttél, fiam, ember lettél – mondta neki –, itt az ideje, hogy megállj a világban a saját lábadon. Én szegény ember vagyok, nem adhatok neked sok útravalót, de amit kapsz, jól becsüld meg, és mindig csak azt tedd, amit most mondok.
Kíváncsian várta a legény a folytatást, az apja meg ezalatt bement a malomba. Volt itt egy zsák búza. Nagyon régen őrizték, tartogatták, akkor sem nyúltak hozzá, mikor betevő falatjuk sem volt, pedig csak ezt a zsák búzát kellett volna a garatba önteni, aztán lett volna lisztjük, kalácsuk. Hanem a molnár soha nem engedett a zsákhoz nyúlni, pedig hej, de sokszor maradtak ebéd meg vacsora nélkül!
Ezt a zsák búzát hozta ki a molnár a keleplő malomból, s a fia elé tette.
– Ez az útravalód, fiam – mondta.
– Ej, édesapám – ámult el a legény –, nem jobb lenne ezt cipó formájában elvinni? Vagy eladnánk, két tallért is megadnak érte, azért aztán mindenfélét vehetnék az úton, amíg munkát nem találok. A tallérnak zsák se kell, könnyű is, kicsi is, elfér a zsebemben.
A molnár a fejét rázta.
– Nem úgy van az, fiam. Nem tallér kell neked, hanem ez a zsák búza. Mert jól jegyezd meg, ilyen búza nincs több a világon, ha ezt elveted, ezer zsákkal terem.
Ez tetszett a legénynek. Még hogy ezer zsákkal! Az lesz ám csak az igazi gazdagság, nem jár ő többet mezítláb soha életében, és még a király is megsüvegeli. Körül is nézett mindjárt, hogy hol találna vetéshez alkalmas földdarabot.
Az apja észrevette, hogy a fia már keresi is a helyet a vetésnek, s megszólalt gyorsan:
– Hanem, fiam, van ám egy bökkenő. Nem vetheted oda a búzádat, ahova akarod, mert akkor egy szem nem sok, annyit sem terem. Egyetlen hely van csak a világon, ahova elvetheted. Lehet, hogy közel, lehet, hogy messze, én azt nem tudhatom. De ha akarod, biztosan megtalálod, csak erő kell hozzá, és csüggedned nem szabad soha.
Vakarta a legény a feje búbját.
– Mégis, hogyan találom meg? Nem indulhatok vaktában a világnak!
– Azt nem is kéri tőled senki – nyugtatta meg az apja. – Ezen az úton elindulsz napkelet felé. Keveset pihenj, keveset aludj, csak éppen annyit, amennyi szükséges. Menni kell, menni! S amikor aztán egy dombocskához érsz, állj meg, vedd le a válladról a zsákot, és vesd el a dombocska földjébe a búzát. De nem lehet ám akármilyen dombocska. Ennek a dombocskának fekete humusz a földje, puha, omlós. A legtetején meg három fenyőfa áll, s mind a három fenyő csúcsán egy piros begyű madár énekel.
Jól van, elbúcsúzott a legény a szüleitől, az édesanyja még sírt is egy sort, de nem tartóztatta, hiszen tudta jól, egyszer minden legénynek neki kell vágni a világnak.
Ment, mendegélt a legény, még fütyörészett is, pedig ugyancsak húzta a vállát a jókora zsák. De azt gondolta magában, mit számít ez a kis fáradság, amikor ekkora gazdagság vár rá. Még meg is simogatta a nehéz zsákot.
– Ugye, zsákocska, nem hagyjuk mi cserben egymást?
Az országút nagyon hosszú, nem lehet látni se elejét, se végét. A nap egyre feljebb kapaszkodott, nem volt az égen egy árva felhő, meleg volt, verejtékezett a zsák alatt a legény. De nem hagyta magát. Ment csak keményen. „Egy kis felhő nem ártana ugyan – gondolta magában –, de ha nincs, nincs. Meg kell találnom a dombot.”
Három nap, három éjszaka ment egyfolytában. A zsák már nagyon nyomta a vállát, s lába is fájt kegyetlenül.
– Na, most már igazán itt lehetne az a dombocska – mondta bosszúsan a negyedik nap reggelén, de bizony dombocskának még csak nyoma sem látszott semerre.
Lefeküdt hát a legény, feje alá tette a zsákot, s nemsokára el is aludt. Azt álmodta, fényes hintóval állított be az apjához meg az anyjához, s olyan kéményt rakatott a házra, meg úgy befoltoztatta a lyukat, hogy a nap megállt csodálkozni az égen. El is mosolyodott álmában. Kisvártatva aztán felkelt, vette a zsákot, és továbbindult. Most már nem lehet messze a dombocska – gondolta. De bizony a dombocska nem látszott semerre. Újra eltelt három nap. Megint nagyon elfáradt, s már az járt az eszében, talán nem is mondott igazat az apja, amikor meglátott egy dombocskát.
– Na végre! – örült a legény, és meggyorsította lépteit, s mintha még a zsák is könnyebb lett volna a vállán.
Mikor közelebb ért, látja ám, hogy a dombocskának sárga homok a földje, a tetején meg egyetlen fenyő áll, s a fenyő csúcsán egy zöld begyű madár énekel.
– Ejha! – csodálkozott a legény. – Mintha az apám azt mondta volna, hogy három fenyőt találok meg fekete földet. De hiszen itt a domb. Apám biztosan tévedett.
Aztán arra is gondolt, hogy tovább kellene vinni a zsákot.
– De hiszen más domb nincs is itt semerre – mondta; fogta hát a zsákot, letette, kioldozta, és elkezdte vetni a szép piros szemű magot. Szórta, szórta, még dudorászott is, bár azért a három fenyő, a fekete föld meg a piros begyű madarak nem hagyták nyugodni. Egyszer csak látja ám, hogy a zöld begyű madár elhallgatott a fenyőn, és ijedten verdes a szárnyával.
– Mi bajod, kis madár? – kérdezte a legény.
– Nem a te földed, nem a te földed! – csivitelte a madár.
Hej, ennek a fele sem tréfa! Gyorsan bekötötte a legény a zsák száját, vállra kapta, aztán neki az országútnak. Sokkal könnyebb lett a zsák, hiszen a fele mag hiányzott – de azért a legény mégis nehezebbnek érezte. Fel sem mert nézni nagy bánatában, csak az utat bámulta egyre, lehajtott fejjel. Három hétig ment éjjel-nappal szakadatlan. A fél zsák búza már nagyon húzta a vállát, a lába is kisebesedett. „Most már igazán megszenvedtem érte, hol van hát a domb – morgott magában. – Elég lesz a fél zsák búza is, hiszen még így is ötszáz zsákkal terem. Cifra hintót ugyan nem vehetek, s otthon is csak a kéményt tudom megcsináltatni, a tetőt nem, de ez is több a semminél.”
Már-már elhatározta, hogy pihen egyet, mikor a látóhatár szélén meglátott egy dombot.
– Na végre! – kiáltott boldogan, és futásnak eredt.
A dombnál megint elcsodálkozott. Mert ennek a dombnak barna volt a földje, a tetején két fenyőfa állt, s mind a két fenyő csúcsán egy-egy kék begyű madár énekelt.
„Mintha apám három fenyőt mondott volna meg fekete földet és piros begyű madarakat” – gondolta a legény, de aztán legyintett.
„Ugyan, honnan tudhatta volna ő! Meg aztán más domb nincs is a közelben. Ez lesz az bizonyára.”
Fogta a zsákot, kioldozta a száját, és vetni kezdte a búzát. Vetett, vetett, de valami nem tetszett neki. Fölnéz egyszer a fára, hát látja ám, hogy a két madár úgy verdes a szárnyával, mintha a szívüket szaggatnák.
– Mi bajotok, madárkák? – kérdezte ijedten a legény.
– Nem a te földed, nem a te földed! – csivitelték a madarak.
Fogta erre gyorsan a legény a zsákot, s szaladt az országútra. Hát alig megy néhány lépést, egyszerre csak lát ám egy dombot: Fekete a földje, három fenyő áll a legtetején, s mindegyik fenyő csúcsán egy piros begyű madár énekel.
Volt öröm, mikor meglátták a legényt. Csapkodtak a szárnyukkal örömükben, integettek boldogan.
– Megjött a mi fiunk, megjött a mi fiunk!
A legény meg csak állt, szólni sem tudott.
– Vessél már, vessél már! – énekeltek a madarak. – Rád vártunk.
Letette a legény a zsákot, belenyúlt, de bizony egy fia magot sem talált.
– Miért nem vetsz? Miért nem vetsz? – kérdezték a madarak.
Erre aztán ledobta a legény a zsákot, s elfutott, fájt a szíve, majd meghasadt. A három piros begyű kis madár meg holtan hullott le az ágról, a fekete földű dombocska egyszeriben kősziklává változott.
Látod, látod, molnár fia, miért szórtad el a búzádat!
/Kár, hogy nem olyan könnyű felismerni az embernek a saját földjét... Nem akarom elszórni a búzámat... ></
1. Hogy vagy?
Köszönöm, megvagyok - akartam írni elsőre, de igazából tegnap marhára megfáztam, úgyhogy fáj a torkom, taknyos vagyok, fáj a fülem és elegem van a világból.
2. Őszintén szoktál válaszolni erre a kérdésre?
Elsőre nem feltétlenül, mert inkább udvariassági szófordulatnak tartom. De ha tudom, hogy valakit tényleg érdekel, akkor igen. Sőt, ha olyan kedvem van, akkor olyankor is, ha nem érdekli az illetőt. x)
3. Miért?
Mondom, az esetek többségében szerintem inkább csak egy szófordulat, mint valódi érdeklődés.
4. Ki kérdezte meg utoljára (kivéve persze az 1. pontot)?
Azt hiszem, az Arisztokratikus barátom, tegnap. :)
5. Te kitől kérdezted meg utoljára?
Arisztokratikustól, tegnap. x)
6. Érdekelt, mit válaszol?
Igen.
7. Bemutatkozásnál a saját, vagy a másik nevére koncentrálsz?
A sajátomra, hogy el ne szúrjam (nem mintha olyan bonyolult lenne). A másikét ezért általában nem is tudom rögtön megjegyezni.
8. Hány barátodban bízol meg maximálisan?
Maximálisan? Nos, lehet megsértődni, de talán kettőben. Talán csak túl szigorúan értelmezem a "maximálisan" szót.
9. Mit jelent számodra a bizalom?
Azt, hogy elhiszem, hogy akármilyen helyzetben, még ha minden ellenem szól, vagy tényleg nagyot hibáztam, akkor is számíthatok az illetőre. Elhiszem, hogy soha nem fog hátba támadni, mindig meg fog hallgatni, kiáll mellettem, és ha szükséges, akár saját magamtól is megvéd.
10. Úgy élsz ma, ahogy elképzelted tíz évvel ezelőtt, az ezredfordulón?
Nem. Sok szempontból jobb, sok szempontból rosszabb lett a valóság, mint amiről tíz évesen ábrándoztam.
11. Mit tartasz életed legnagyobb tévedésének?
Hogy 14 évesen abbahagytam a rendszeres lovaglást.
12. Mit tartasz életed legjobb történésének?
Ilyenből elég sok van. Például ide tartoznak az alkalmak, amikor megismerkedtem azokkal, akiket most a barátaimnak tartok. :)
13. Hiszel a nagybetűs sorsban?
Igen. És abban is, hogy meg lehet változtatni.
14. Miért?
Túl bonyolult rendszer ez a világ, hogy ne legyen benne valamilyen rendező elv. Abban pedig, hogy miért lehet a sorsunkat megváltoztatni... azt hiszem, túl gyerekesek az indokaim. :) Könyvekben, filmekben, mangákban - a hőseim mindig képesek összeszorítani a fogukat, és küzdeni. Ha nekik sikerülhet, akkor másnak miért ne? Csak próbálkozni kell, és soha nem feladni.
15. Ha elképzeled a halál pillanatát, mit látsz?
Sötétséget.
16. Félsz tőle?
Igen, bár nagyon kicsit kíváncsi is vagyok rá..
17. Szoktál látszólag minden ok nélkül szorongani?
Néha, főleg éjjel, ha nem tudok aludni.
18. Gyakran van bűntudatod?
Ha van rá okom, akkor igen.
19. Mi az első szó, amit rávágnál, ha azt mondom: magány?
Hideg.
20. Ha azt mondom: szerencse?
Szivárvány (jó, elmondom, ez hogy jön ide: a mitologikus szerencsehozó koboldok, tudjátok, a bödön arannyal, állítólag a szivárvány tövében tanyáznak). ^^
21. Ha azt mondom: boldogság?
Fény (hej de asszociatív vagyok).
22. Ha azt mondom: múlt?
A hátam mögött. (Jó, ez nem szó, de ez van. Mellesleg hozzá kell tennem, hogy az első ami eszembe jutott, még csak nem is verbális dolog volt, hanem dohos, régi könyvek illata.)
23. Ha azt mondom: jövő?
Siker (éljen soká az optimizmus, igaz-e).
24. Ha azt mondom: a jelen pillanat?
Megélni. :)
25. Gyakran időzöl a múltban?
Nem mondatnám. Néha elkap a nosztalgikus hangulat,de jobb szeretem az aktuális pillanatnak szentelni a figyelmemet.
26. Miért?
Mert a múltba már úgysem mehetek vissza. Amit ott hibáztam, az már úgy marad, ami ott jó volt, az már úgyse jön vissza. Kár is merengeni rajta. Várnak az új hibák és az új örömök, de ha csak a múlttal foglalkozom, lemaradok róluk.
27. Mit érzel, ha a jelenkori önmagadra nézel?
Hogy nagyon sokat kell még fejlődnöm, hogy igazán megbecsülhessem magamat.
28. Miért?
Mert sokkal többre is képes lennék, mint amit most kezdek az életemmel. Sokkal többet is kihozhatnék magamból, ha jobban akarnám, ha több erőt fektetnék bele, ha jobban igyekeznék.
29. Ha három dolgot kellene felsorolnod, hogy mi tenné boldoggá az életed, mit mondanál?
Barátok, család, szerelem. Ez igazából egy dolog, az összetartozás érzése, hogy nem vagyok egyedül, és emiatt noha a háromból jelenleg csak kettő van meg, így is boldog vagyok.
30. Mi az a három dolog, amitől a legjobban rettegsz?
Elveszíteni azokat, akiket szeretek, gyengének lenni és elbukni egy fontos pillanatban (úgy általánosságban), és hogy csalódást okozok.
Ha viszont elvont dolgok nem játszanak, akkor konkrétabbak: háború, ... többet nem tudok... talán pókok. :P
31. Szerinted mit tehetnél a félelmeid ellen?
Igyekezni a legjobbat kihozni magamból, hogy több legyen az önbizalmam és jobbá, erősebbé, értékesebb emberré válhassak.
32. Meg szoktad tenni?
Sajnos nem igazán.
33. Mi az a körülmény, amitől a leginkább áldozatnak érzed magad?
Igazságtalanság ami ellen nem tehetek semmit.
34. Mi a véleményed az áldozatokról (mint személyről)?
Körülményektől függetlenül sajnálom őket. Persze, sok függ attól, hogy minek az áldozatai, és hogy önhibájukból vagy azon kívül váltak-e azokká.
35. Mi a véleményed az áldozattételről?
Ha van értelme, és nem hiábavaló, akkor szép és nemes dolognak tartom.
36. Van olyan hited, ami mindenre választ ad?
Nincs.
37. Ha pár szóval be kellene mutatnod önmagad, mi szerepelne a jellemzésedben?
Optimista, aggályos, ellentmondásos, cinikus. Zavaros..?
38. A tapasztalataid alapján ugyanilyennek lát a környezeted?
Nem tudom. Én sem tudom, milyennek látom magamat. Ez alapján nem lepne meg, ha nem tartanának teljesen normálisnak. ^^"
39. Gyakran hazudsz?
Nem.
40. Mi a véleményed a hazugságról?
Az esetek 99%-ában gerinctelen, gyáva vagy aljas dolog. Kicsit talán félek is tőle, mert könnyen összezavarja az embert.
41. Ha most hirtelen menned kellene, hogyan foglalnád össze az eddigi életed?
Hullámvasút. :P És nem akarnék még menni, még nem vagyok elégedett magammal, még annyi minden előttem áll.
42. Mi a legfontosabb tapasztalatod, amit a gyermekednek átadnál?
Hogy mindig előre nézzen, és abból próbálja meg a legtöbbet kihozni, ami van, ne pedig elveszett lehetőségek után keseregjen.
43. Egy mondatban összefoglalnád, hogy mi az életfilozófiád?
Ma kezdődik életem hátralévő része. ;)
44. Hogy éled meg a kudarcot?
Rosszul. Elkeserít, de igyekszem tanulni belőle.
45. Mit jelent számodra a kudarcélmény?
Azt, hogy már megint nem voltam elég jó, már megint nem igyekeztem eléggé, már megint elrontottam az egészet.
46. Mit jelent számodra a siker?
Hogy egy kicsit közelebb vagyok ahhoz, aki lenni szeretnék.
47. Sikeresnek érzed magad?
Ez egy nehéz kérdés. Azt hiszem, nem kéne, hogy okom legyen panaszra, de mégsem vagyok elégedett ott, ahol most tartok, úgyhogy nem. Viszont jól érzem magam a bőrömben, úgyhogy igen. Lehet választani.
48. Mit érzel, ha azt mondom: pénz?
Megvetést azok iránt, akiknek ez mindennél fontosabb.
49. Maximum három mondatban foglald kérlek össze a pénzhez való viszonyod.
Tudom, hogy szükséges az élethez. Zavar, idegesít és megijeszt, hogy mennyire ekörül forog minden manapság. Nem boldogít, de nélküle sajnos esélye sincs az embernek. (Plusz egy: disznófejű Nagyúr.)
50. Boldoggá tesz szerinted, ha anyagilag független vagy?
Boldoggá? Talán, bizonyos értelemben. Inkább az tenne benne boldoggá, hogy nem kell többé azokat terhelnem, akiknek szintén nincsen sok.
51. Érzel irigységet, ha valaki azt állítja, hogy nincsenek pénzproblémái?
Igen.
52. Ha nyernél 100 millió forintot, mi lenne az első, amit megvásárolnál?
A ház amiben lakunk. xD Magamnak pedig Olga, a ló. :)
53. Mi lenne a második?
Ehgen, lásd eggyel följebb.
54. Kinek adnál belőle?
Szüleimnek, rokonságnak, barátoknak, a Zakuszka-tanyának és az őrbottyáni lómenhelynek, az összes kéregetőnek és aluljáróbeli zenésznek akik mellett nap mint nap félrefordított fejjel megyek el, rászoruló ismerősöknek... hmm, azt hiszem, hamar elfogyna. xD
55. Mivel lepnéd meg azt(azokat) akit(akiket) a legjobban szeretsz?
Nem tudom, valami személyre szóló dologgal.
56. Szoktál fantáziálni, hogyan adnád be a családnak, hogy hirtelen gazdag lettél?
"Anya, Apa, nem fogjátok elhinni, nyertem százmilliót!! xD"
57. Ha tehetnéd: mi lenne az a tulajdonság, amit szeretnél kérni, hogy birtokodban legyen?
Önbizalom.
58. Mi lenne az a tulajdonság, amit szívesen elhagynál magadból?
Gyávaság.
59. Miben akadályoz ez téged?
Főleg abban, hogy magabiztos legyek. x)
60. Mi a kedvenc idézeted?
Kettő is van:
"És lázadó?...ha lázadás az,
Midőn az ember érzi és kimondja,
Hogy ő is ember, mint akárki más,
Ugy büszkén mondom: lázadó vagyok." /Petőfi S.: Az apostol/
"Azt szeretném tudni [...], mi is van egy ilyen könyvben, amíg csukva van. Természetesen betűk vannak benne, melyeket papírra nyomtattak, de mégis - valaminek kell még lennie benne, mert ha kinyitom, egyszerre előttem áll egy egész történet. Személyek bukkannak fel, akiket még nem ismerek, mindenféle kalandok, tettek és harcok fordulnak elő - és néha tengeri viharok játszódnak le, vagy az ember idegen országokat és városokat lát. Ez mind benne van ugyanis valahogyan a könyvekben. El kell olvasni, hogy átélhessük, ez világos. De belül mindez már előre megvan. Szeretném tudni, hogyan." /Michael Ende: A Végtelen Történet/
61. Kivel ülnél le beszélgetni legszívesebben?
Arisztotelésszel vagy Senecával, de nagy vágyam lenne elmenni kocsmázni a kedvenc 19. századi angol romantikus költőimmel is. :)
62. Mit kérdeznél először tőle?
Természetesen, hogy szerinte/szerintük mi az Élet Értelme. :D
63. Mi az a kérdés, amire soha nem kaptad meg a választ?
Mindenre megkaptam: 42. ;)
64. Ha bármire választ kapnál, mi lenne az a három, ami a világon a legjobban foglalkoztat?
Az Élet, a Világmindenség meg Minden... na jó, nem. Khm... Talán, miért vagyok itt ("Anyám azt mondta: hogy boldog légy!"), hol voltam előtte, és hová leszek utána.
65. El tudod képzelni, hogy valahogy megszeresd az ellenségedet?
Persze. Attól, hogy valaki ellenség, még bizonyára vannak benne becsülendő tulajdonságok, ráadásul nyilván megvan a maga jó oka arra, hogy az ellenségem legyen.
66. Meg tudnál bocsátani annak, aki elvesz tőled valami nagyon fontosat?
Attól függ, mennyire nagyon fontosat. Ha valamelyik szerettemet megölné, akkor soha. Ha bármi mást venne el, akkor lehet - attól függ, miért tette.
67. Ha gyűlölsz valakit, meddig mész el gondolatban vele kapcsolatban?
Nem gyűlölök senkit úgy igazán. Ha tenném, gondolatban valószínűleg szétszedném, széttépném, megfojtanám, cafatokra szaggatnám.
68. Mit gondolsz, ha rákényszerülnél, tudnál embert ölni?
Nem hiszem. Talán, ha tényleg végképp nem lenne más lehetőség (bár nem tudok elképzelni ilyen szituációt).
69. Tételezzük fel, hogy létezik időgép, és előtted játszik a még gyermek Adolf Hitler. A kezedben fegyver van, és tudod, nem lesz felelősségrevonás. Megölnéd, tudván, hogy milyen sorsot jött beteljesíteni?
Nem. Leülnék beszélgetni vele.
70. Szoktál hallgatni a baljós érzéseidre?
Igen.
71. Mi az a mondat, ami képes bármikor megnyugtatni?
"Vigyázok rád."
72. Mit mondanál annak, aki fél a haláltól?
Hogy az csak egy új kezdet (de azt hiszem, nem lennék meggyőző, mert én is félek tőle).
73. Hiszel az újjászületésben?
Nem.
74. Szerinted mi a mostani életed legnagyobb megoldandó feladata?
Hogy elégedett legyek magammal.
75. Ha tartósan jó időszakot élsz meg, félsz, hogy az élet benyújtja a számlát?
Nem. Miért kéne bűnhődni azért, mert jól érzem magam?
76. Mi volt az eddigi életed legboldogabb időszaka?
Az a három év, kb 14-től 17 éves koromig, amíg Pesten laktam. Nem csak Pest miatt: ekkoriban találtam először barátokra, és sikerült egy kicsit kinyílnom a világ felé.
77. Mit teszel azért, hogy újra megélhesd?
Nem akarom újra megélni. Szép volt, jó volt, elmúlt. Más boldog időszakokat szeretnék átélni. :)
78. Szoktad magad a körülmények áldozatának tekinteni?
Nem. Ami velem történik, abban akármilyen kis mértékben is, de valamennyire igenis nekem is részem van.
79. Mik a politikai nézeteid?
Hú. xD Ha Nyugaton élnék, akkor liberális baloldalinak tartanám magam, de itt Magyarisztánban ez egészen mást jelent, úgyhogy inkább el is határolódom tőle gyorsan. Mindenesetre nem támogatom a pénzközpontú, egymás eltaposására alapuló rendszereket, és felőlem amíg másokat nem bánt, addig mindenki csinálhat amit akar. Aki nem hülye, az úgyis hamar rájön, hogy érdemes összefogni a többi normálissal, hogy valami konstruktív is legyen a dologból. Emellett nemzeti érzelmű is vagyok, szeretem a Hazámat (sok helyen ez se számít ám bűnnek). Ehhez itt és ma muszáj hozzátenni, hogy rasszista nem vagyok, a tolvaj bűnöző cigányt azt utálom, rendes becsületes cigánnyal semmi bajon (kérdés, létezik-e ilyen, mert még nem volt szerencsém. Azért hiszek benne, optimista vagyok).
Hogy szavazni kire fogok, azt most már végképp nem tudom. :P
80. Három mondatban: szerinted milyen változásokra lenne szüksége Magyarországnak?
Ehhez nem kell három mondat: egyrészt nem kéne lopni, másrészt egymás marása helyett inkább össze kéne fogni és csak a saját helyett az ország érdekeit nézni.
81. Úgy érzed, hogy részt veszel a hazádat érintő döntő kérdésekben?
Nem.
82. Részt veszel az életed döntő kérdéseiben?
Igen.
83. Mikor értél felnőtté?
Még nem.
84. Mit jelent neked, ha azt mondom: karrier?
Valami homályos dolgot, ami sok pénzzel, csillogó autóval és egy magas felhőkarcoló-beli irodával jár, meg nagyon kevés szabadidővel és rengeteg stresszel. Nem vágyom rá.
85. Ha azt mondom: család?
Valamit ami biztonságot nyújt és befogad.
86. Ha azt mondom: szerelem?
Valakit akire számíthatok, aki megvéd bármitől, és akit bármitől megvédenék. (Létezik-e?)
87. Ha azt mondom: szex?
Valaki nagyon fontossal átélt extázist, elfeledkezést a világról, felszabadulást, halált és életet.
88. Ha azt mondom: felelősség?
Súlyos terhet, ami megköti a kezemet, de ami elől nem szabad és nem is lehet elmenekülni.
89. Ki a kedvenc stand up comedy-s előadód?
Gács. xDD (Amúgy nem vagyok oda a műfajért.)
90. Mi volt az utolsó dolog, ami megnevettetett?
Úgy igazán hangos nevetésre azt hiszem utoljára tegnap késztetett egy poénkodás egy hülye újságcikk kapcsán Anyukával.
91. Magaddal kapcsolatban min nevettél utoljára?
Nem tudom, túl gyakran csinálok hülyeségeket, általában jól mulatok magamon. xD
92. Mit érzel a hivatásodnak?
Kihozni magamból a maximumot, segíteni ártatlanul szenvedőknek.
93. Fogadnál örökbe kisgyereket?
Igen.
94. Mit tennél a csecsemőgyilkos kismamákkal, amikor a hírekben zacskóba gyömöszölt újszülöttekről hallasz?
Azt hiszem, megkérném Wolandot, hogy egy idő után többé ne tegyék az éjjeliszekrényükre a zsebkendőt. /Ha nem érted, akkor sipirc elolvasni A Mester és Margaritát./
95. Mi a véleményed az abortuszról?
Nem vagyok vele kibékülve. Miért nem lehet esemény utáni tablettát használni, ha már normálisan védekezni nem sikerült?
96. Mi a legkorábbi emléked?
Nem tudom, nem emlékszem rá. x)
97. Volt valamilyen paranormális élményed?
Nem hiszem, hogy paranormálisnak minősül, de... Egyszer néhány nem komplett haver el akarta velemi hitetni egy teázóban, hogy a szellemeket igenis érzékelni lehet, és ők szokták is, meg mittudomén, nem emlékszem már pontosan, csak arra, hogy elhatároztam, hogy kamuzni fogok, és azt mondom majd, hogy én is érzetem. Aztán hirtelen tényleg éreztem valami nagyon hideget a mellkasom táján. Nagyon megijedtem tőle. El is mondtam a többieknek. Szerintem nem hittek nekem, amúgy.
Ma már szinte biztos vagyok benne, hogy csak képzelődtem, vagy valami huzat lehetett, kinyitottak egy ablakot, ilyesmi.
98. Hiszel a szellemvilágban?
Szellemvilágban nem. Túlvilágban igen.
99. Kinek beszélnél arról, ha megmagyarázhatatlan események történnének körülötted?
Nem tudom. Talán senkinek.
100. Mi a leghihetetlenebb személyes élményed?
Mindenkinek más számít hihetetlennek... én az összes személyes élményemet elhiszem. xD
101. Mi a véleményed a nyugati orvoslásról?
Nyilván ott is vannak jó meg rossz orvosok. Csak ott mosolygósabb a kórházi személyzet, mivel műtét közben nem azon kell a műtősasszisztensnek töprengenie, hogy vajon miből fogja kifizetni a gázszámlát.
102. Mi a véleményed a túlnépesedésről?
Magyarország népessége bezzeg fogy. :P
103. Mi a véleményed a terrorizmusról?
Vennének inkább egy boxzsákot. -.-" Miért kell ártatlan civileket bevonni az idióta háborúsdijukba?
104. Ha ki kellene találnod egy új reality showműsort, ami szerinted biztos nézettséget hozna, miről szólna?
Nem veszek részt ilyesmiben, az egész műfaj gusztustalan. Mások életét bámulni kocsányon lógó szemekkel, a kanapén dögölve? Ember, éld a sajátodat! :P
(Amúgy anyámat kéne bekamerázni. Na az ő élete, az megér egy misét, és ezt most főleg pozitív értelemben mondom. xD)
105. Melyik közéleti szereplő bőrében lennél szívesen?
Egyikében sem, köszönöm, a saját bőröm pont jó rám.
106. Melyikében nagyon nem?
Ismétlem, egyikében sem.
107. Miért?
Ismétlem, pont jó rám a saját bőröm. Nem cserélnék senkivel.
108. Ki az első öt kedvenc bloggered?
Várkonyi Andi (Zakuszka-tanya blog), Arisztokratikus, Verám, Seph amikor néha blogol, és Kacsa hadnagyom. (Ha Kisera blogja élne, bajban lettem volna az 5-ös limittel. Meta is csak azért nincs benne, mert ővele mostanában kicsit lazult a kapocs, és így nem igazán érintenek az események-dolgok, amikről ír.)
109. Miért ők?
Várkonyi Andit nagyon tisztelem-becsülöm, és nem mellesleg igen szórakoztató stílusban ír a Zakutanya mindennapjairól. A többiek, mert fontosak, és érdekelnek a gondolataik.
110. Szerinted ki az a magyar történelmi személyiség, akire a legtöbb honfitársunk felnéz?
Talán Kossuth Lajos.
111. Melyik előadóművészt küldenéd el a legközelebbi Eurovíziós Dalfesztiválra?
Pfh... xD Na ehhez a kérdéshez aztán igazán sok közöm van, amennyire napjaink zenéjét követem. xD Aki a legutóbbi tehetségkutató bigyót nyerte, az szimpatikus fiatalember volt, azzal a kis barna szakállal (segítsetek ki, hogy hívják?)... akinek elcsuklott a hangja amikor Kaszás Attila dalát énekelte a Padlásból. Úgyhogy mondjuk őt.
112. Véleményed szerint ki a legmellőzöttebb ismert személy ma a médiában?
Öööö... passz..?
113. Ha tehetnéd, mit kérdeznél Einsteintől?
Hogy miért szereti a fizikát. ^^
114. Mit kérdeznél Bin Ladentől?
Hogy mire volt jó? :P
115. Mit kérdeznél Kertész Imrétől?
Hogy őszintén, szerinte tényleg megérdemelte-e azt a Nobel-díjat, vagy csak a témáért ítélték oda, meg a tényért, hogy saját tapasztalatok alapján írta.
116. Mit kérdeznél Istentől?
Hogy nem magányos-e. Pocsék lehet úgy létezni, hogy nincs senki aki... magadfajta.
117. Mi az, amitől óva intenéd a jövő gyermekeit?
Nem tudom, lenne-e értelme bármit mondani. A saját hibáiktól úgysem védhetem meg őket. Minden generáció a maga kárán tanul.
118. Mi az, amit feltétlenül elmondanál egy idegen civilizációnak a Föld lakosairól?
"Jobbára ártalmatlan." :)
119. Mi az, amit a legjobban szeretsz és tisztelsz önmagadban?
A mélységesen romantikus lelkivilágomat (romantika nem összekeverendő a nyálas rózsaszín giccsel, ez mint életérzés, vadregényes és mély és csapongó). Meg az optimizmusomat, a lökötten fanyar humoromat, és a szemem színét.
120. Ki az a három ember, akitől szívesen elolvasnád a válaszokat ezekre a kérdésekre?
Arisztokratikus, Kacsa és Seph. De bárki másét is szívesen elolvasnám, úgyhogy aki kedvet érez, csak nyugodtan. :)
Virág VAGY Csoki? Mindkettő lehetőleg, de ha muszáj választani, akkor csoki.
Szárazföld VAGY Tenger? Ömm.. mindkettő. xD
Alma VAGY Narancs? Mindkettő... na jó, narancs.
Vanília VAGY Csoki? Csoki.
Vígjáték VAGY Horror? Vígjáték.
Akció VAGY Művészfilm? Művészfilm.
Könyv VAGY Újság? Könyv.
TV VAGY Rádió? Rádió. De leginkább egyik sem, inkább számítógép.
A pohár félig üres VAGY félig teli? Meg kell inni ami benne van, és levan a gond. :)
Aki akarja, csinálja meg nyugodtan. x)
/Nem, a filmeset se felejtettem el, csak ahhoz gondolkodni kéne./
Mert igenis nem csak a párok örülhetnek neki, és mert jó kis ünnep, tök függetlenül az amerikaias kommercializálódástól.
(a kép innen)
A Bottyán Equus Alapítvány lakossági bejelentés alapján elhozott a hét elején Diósjenőről egy rendkívül rossz állapotú, 5-6 hónap körüli csődörcsikót. A csikó akkor már két napja feküdt a karámban, konkrétan már a földhöz fagyott(!!!), mire megérkezett a segítség. Jelenleg intenzív orvosi kezelés alatt áll, felépülése kétséges, de az Alapítvány természetesen mindent megtesz a gyógyulásáért. A csikó 5 napja nem áll fel, csont és bőr, hús és izom egyáltalán nincs rajta. Naponta többször infúziót, vitaminokat, stb-t kap, sajnos abrakot és szálas takarmányt egyáltalán nem fogad el, csak a kecsketejben oldott tejpótló port. Lábait tornáztatják, a felfekvések elkerülése miatt pár óránként forgatják. Az infúzió és energiabombák után segítséggel fel tud állni pár percre, lehet, hogy a tartós éhezésen és a kihűlésen kívül más szervi baja is van, kivizsgálása folyamatban.
Az Alapítvány támogatottsága egyelőre minimális, a csikón kívül még 24 idős, beteg lóról gondoskodnak, így a kezelés nagyon nagy anyagi terhet jelent nekik.
Aki csak egy minimális összeggel is, de támogatni tudja a csikó kezelését, kérem tegye meg!
Magyarországi bankszámlaszámuk: OTP Bank Nyrt. 11742104-20039871
Külföldről történő utalás esetén:
Számlatulajdonos neve: Bottyán Equus Hungária Alapítvány
Számlatulajdonos címe: 2162 Őrbottyán, Erkel Ferenc u. 0246/1, PF.: 21.
Számlavezető bank neve: OTP Bank Nyrt.
Számlavezető bank címe: 2120 Dunakeszi, Barátság u. 29.
Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN): HU78 1174 2104 2003 9871 0000 0000
SWIFT BIC: OTPVHUHB
Weboldal: http://www.bottyanequus.com/
Légyszives terjesszétek, most minden fillérre és minden drukkra nagyon nagy szüksege van ennek a csikónak!
(innen másolva; a képek kattintásra megnőnek)
/Verám, a filmes izébigyódat nem felejtettem el, majd megcsinálom ám azt is/
A bal oldali listából egy időintervallum kiválasztásával megtekintheted az ahhoz tartozó bejegyzéseket.